Der Systemdenker

"En ce qui concerne les choses humaines, ne pas rire, ne pas pleurer, ne pas s'indigner, mais comprendre." (Spinoza)

Könyvtár bejegyzései

Érdemes megnézni ezeket a fotókat. Jord den Hollande, holland építész agyából pattant ki a szállítható konténerkönyvtár ötlete. Így azok a diákok se maradnak ki a könyvtári ellátásból, akiknek az iskolája – megfelelő helyiség híján – nem rendelkezik saját könyvtári állománnyal. Alul a szabadpolcok, fent az olvasóterem, a két szint között pedig az üvegpadló, hogy a […]

Múlt héten kiadott nyilatkozatában az IFLA arra hívja fel a figyelmet, hogy a publikált tudományos információ terjesztésének jelen formája, az előfizetéses modell mostanra tarthatatlanná vált, lévén nem kifizetődő sem a szerző, sem az információ fogyasztója, azaz a felhasználó, sem a közvetítő, azaz a könyvtár számára. Míg a szerző méltán frusztrált, hogy kutatási eredményei nem jutnak […]

Ez év februárjában jelentette be az izraeli Digitális Információs Szolgáltatások Egyetemközi Központja, a MALMAD, hogy világszerte ismert és használt, népszerű központi katalógusának interfészét a nyílt forráskódú VuFind-ra cseréli. Utóbbi a hagyományos OPAC kiváltására szolgáló, a keresést a katalógus rekordjain kívül a könyvtár tulajdonát képező (vagy nyílt hozzáférésű) egyéb digitális objektumokra (előfizetett e-folyóiratokra, intézményi repozitóriumokra, bibliográfiákra […]

A Library Journal Nancy Pearlt választotta a 2011-es Év Könyvtárosának. A nyugalmazott seattlei  könyvtáros rengeteget tett az olvasás, illetve a könyvtárak népszerűsítéséért.  “Book Lust” (jobb híján: “Könyvszenvedély”) című könyvsorozatában kedvenc műveit ajánlja olvasásra. Ő indította útjára az  “If All of Seattle Read the Same Book” (“Ha egész Seattle ugyanazt a könyvet olvassa”) elnevezésű programot, amely […]

A Google új, a szóelőfordulások gyakoriságát grafikusan megjelenítő szolgáltatásáról már több magyar nyelvű poszt is napvilágot látott. Közülük némelyik jogos kritikákat fogalmaz meg a színvonalat illetően. Ennek ellenére érdekes megnéznünk, bizonyos kulturális, társadalmi, politikai trendek miként követhetők nyomon a szóelőfordulási statisztikák tükrében. Erre hívja fel a figyelmet Mary Joyce blogbejegyzése, amelyből kiderül, hogy a háború […]

A 126 tagkönyvtárat magába tömörítő amerikai Tudományos Könyvtárak Szövetsége (Association of Research Libraries – ARL) még 2009 decemberében, a gazdasági megszorítások teremtette új helyzettől is ösztökélve indította el azt a projektet, amely a könyvtári tevékenység költség-haszon típusú elemzésén túl arra vállalkozik, hogy különböző módszerek és eszközök kifejlesztése és tesztelése révén segítse a kollégákat a költséghatékony […]

Egyeseknek talán kézenfekvő a megoldás, jómagam ugyanakkor úgy gondoltam, hogy minekutána hirtelenjében nem találtam a magyarországi nyomdászattörténeti munkákban s egyéb segédletekben erre utalást, és az interneten is hiába kutakodtam, valamint – nem utolsósorban – a szakértő kollégáktól se kaptam a kérdésre választ, talán nem fölösleges, ha e helyütt megemlékezem a problémáról, hátha akadnak még, akik […]

E híradás, amely arról tudósít, hogy a Francia Nemzeti Könyvtár (BnF) a Bing keresővel indexelteti digitális gyűjteményét, a Gallicát, némileg kapcsolódik az előző blogbejegyzéshez, mivel rávilágít, milyen aggályok vetődnek fel a Google hatalmas könyvszkennelési projektje kapcsán. Jelesül arról van szó, hogy a BnF és a – Binget tulajdonló/fejlesztő – Microsoft közötti szerződés nem tartalmazza azt […]

Robin Hood szerepét ezúttal – a tudományos diskurzust a digitális újságírás módszereivel fellendíteni szándékozó OWNIsciences cikkírója (pontosabban: blogolója) szerint – az Internet Archive (IA), illetve annak felhasználói játsszák, akik a Google által beszkennelt műveket feltöltik az archívum által kínált webtárhelyre, s béklyóiktól megfosztva, azaz korlátozások nélkül, különböző formátumokban teszik szabadon hozzáférhetővé azokat. Mindez egyben a […]

A Dán Királyi Könyvtár 2009-ben tette digitális formában elérhetővé David Simonsen kéziratgyűjteményét, amely 1932-ben, a tudós  rabbi halálát követően került az intézmény tulajdonába. A mintegy 20 országból származó, 193 kötetnyi, 26 ezer oldalnyi digitalizált kéziratanyag megjelenítése lapozható (vigyázat: jó irányba lapozzunk!), felnagyítható, mondhatni: kézreálló formában történik. A gyűjtemény nagyrészt halachikus szövegeket, Talmud-részleteket tartalmaz, valamint megtalálható […]